119 éves légkondicionálók lógnak a falakról, de hol a jövő?

Forró nyári napokon menekülünk az árnyékba, a hűsséget adó terekbe. Ki ne vágyna ilyenkor egy saját klímaberendezésre? Az igény jogos, de össztársadalmilag valóban megéri befektetni egy közel százhúsz éves technológiába?

A lehűlés iránt szinte sóvárgunk a forró napokban. Az aktív, munkaképes emberek teljesítménye is csökken, a társadalmilag érzékeny csoportoknak, a gyerekeknek és időseknek pedig komoly egészségügyi kockázatot jelentenek az extrém hőséggel terhelt napok. Ki ne gondolna arra, hogy itt az idő egy légkondicionálóra? Mielőtt még az első akciós ajánlatot választanánk, nézzük meg mibe is kerül nekünk mindez. A klímaberendezések rengeteg energiát fogyasztanak, árthatnak az egészségünknek, valamint fenntartásuk és installálásuk is igen költséges. A klímák magáncélú használata pedig már globális szinten is nagy problémát okoz. Jelenleg több mint 1,2 milliárd lakossági légkondi van világszerte használatban, ez a szám becslések szerint 4,5 milliárdra emelkedik 2050-ig. A forró, párás régiókban, mint például Indonéziában, Brazíliában vagy Indiában egyre többen vesznek majd klímaberendezéseket, ezzel drasztikusan nő majd az áramfogyasztás. A fejlődő országok igénye így ötszörösére növekszik 30 éven belül. Ha nem változtatunk 2100-ig fél fokkal járul hozzá a globális felmelegedéshez az egyéni klímázás.

A hűtéshez mindenkinek joga van, de kielégíthető-e ez az igény anélkül, hogy a bolygó tovább melegedjen? A probléma kezelhető, mégpedig innovációval: 1902-ben Amerikában találta fel Willis Carrier a klímaberendezést, ami lényegében azonos elven működik a mai napig. Megdöbbentő, hogy az elmúlt, közel százhúsz évben nem igazán történt technológiai előrelépés a klímák műszaki területén. Ennek oka csupán annyi, hogy nem volt rá igény. A „Global Cooling Prize” innovációs verseny ezt kívánta orvosolni. A nyertesek egy millió dollárt vihettek haza, persze a nevezés technikai kritériumai is magasak voltak. A találmánynak képesnek kell lennie arra, hogy bármilyen extrém hőség ellenére is lehűtsön egy teret 27 fokra, a páratartalmát pedig 60%-ra csökkentse és a jelenlegi klímáknál 80%-kal kevesebb üvegházhatású gázt bocsásson ki teljes életciklusa alatt. A verseny eredményes volt, két nyertes is született, így reméljük hamarosan hozzánk is megérkezik az új, innovatív légkondizás élménye. Addig viszont nagy szeretettel ajánljuk kerületi, online előadás-sorozatunkat, amelyben teljes képet kap arról miként érdemes a klímaváltozáshoz alkalmazkodni.

Képek forrása: pixels.comű