Cserna Hajnalkával Ferencváros főkertészével beszélgettünk arról, miként lehet okosan zöldíteni a környezetünket, legyen szó fák ültetéséről, vagy tündérkertek kialakításáról. A főkertész asszony vallja, hogy lehet zöld teret varázsolni a legvadabb betondzsungelben is. Egy biztos, ha kérünk, kapunk segítséget terveink szakszerű megvalósításához.
Miért jó, ha zöldítjük a kerületet és a saját környezetünket?
A klímavészhelyzet és globális felmelegedés kifejezések már bekúsztak a mindennapjainkba, soha nem látott méreteket ölt a környezetvédelemről szóló tájékoztatás. Minél fiatalabb az ember, annál jobban tudja, hogy a növények tisztítják a levegőt, oxigént termelnek, port kötnek meg, párologtatnak. Szociális és rekreációs szempontból is nélkülözhetetlenek. Statisztikák igazolják, hogy mennyivel nyugodtabbak és tovább élnek azok az emberek, akiket zöld környezet vesz körül. Kikapcsolódni is a természetbe vágyunk. Nem vagyok egy szentimentális típus, de 14 éves lehettem, amikor egy faliújságon W. Blake idézetét olvastam, ami akkor annyira megérintett, hogy rögtön meg is tanultam: „Egy porszem világot jelent, s egy szál vadvirág az eget. Fogd fel tenyeredben a végtelent, s egy percben élj évezredet.” A természet tehát részünk kell legyen a legvadabb betondzsungelben is, olyan őserő, ami már előttünk is létezett, és minden bizonnyal utánunk is fog. Léte tőlünk is függ, a mi létünk pedig tőle.
Milyen kötelezettségei és lehetőségei vannak egy ferencvárosi lakosnak, ingatlantulajdonosnak a közterületek zöldítésében?
A zöldítésben kötelezettsége nincs a lakóknak, viszont az ingatlant határoló járda, továbbá a járda és a kocsiút közötti kiépített, vagy kiépítetlen terület gondozásáról, tisztán tartásáról, gyommentesítéséről, hóeltakarításáról és síkosság-mentesítéséről gondoskodnia kell a hatályos rendelet alapján. A gyommentesítés kapcsán bizonyára frissítésre szorul a rendelet a méhlegelő, illetve vadvirágos rét koncepció fényében, hiszen szabad szemmel csak szakemberek által is alig érzékelhető a különbség, hogy egy terület gazos, vagy csak meghagytuk az elszáradt mezei virágot, hogy el tudja szórni a magjait. Az allergén gyomnövények (pl. parlagfű) irtása is a tulajdonos, illetve használó feladata.
Mi a helyzet a lakótelepi zöldfelületeknél?
Az általános gyakorlat azt mutatja, hogy a lakótelepi tömbházakhoz tartozó telek nagyon minimális, egy-, másfél méter, amely nagyjából a burkolt járdafelület. Vannak azonban kivételek. A József Attila lakótelepen előfordul, hogy egyes házakhoz 5-8 méternyi úszótelek is tartozik. A jelenlegi fenntartás azonban nem tesz különbséget, hogy közterületről vagy közhasználatú magánterületről van -e szó.
Lakótelepi zöldterületeknél vannak olyan kiskertek, amelyek közvetlenül a társasház bejáratánál találhatóak, és vannak a házaktól kicsit távolabbi, nagyobb parkok. Fenntartói szempontból természetesen örülünk, ha egy lakóközösség (fel)vállalja, hogy kis virágoskertet alakít ki a bejárat körül és azt gondozza, „örökbe fogadja”. Elő szokott azonban fordulni, hogy fák, cserjék is kikerülnek közterületre egyeztetés nélkül. Ezek az átgondolatlan – ugyanakkor nyilván jó szándékú – ültetések később gyakran problémát okoznak: a fa túl közel van a házfalhoz, vagy a sövény elburjánzik, és végül senki sem boldog. A fát a fenntartó vagy tulajdonos önkormányzat ilyen esetben kivágja, hiszen nem szerencsés, ha közműveket, házfalat rongál.
Az ültetőknek azzal is számolniuk kell, hogy a fenntartás (pl. fűnyírás) során, még kellő körültekintés mellett is, áldozatául eshet a kis cserje vagy elültetett virág. Kiskert alakításánál érdemes előre gondolkodni, megfelelően lekeríteni a féltett növényeket, vagy a fűnyírást is átvállalni.
Hova ültethet fát egy lakos, vagy helyi vállalkozó, ha szeretne?
Közterületi ültetésnél minden alkalommal egyeztetni szükséges. Bőven van üres fahely a kerületben, és sajnos a kiszáradó fák helyén keletkeznek újak is.
Miként lehet közterületen fát ültetni? Konkrétan kihez lehet fordulni ez ügyben a kerületben?
Nagyon aktív a kerületünkben a 10 millió fa alapítvány, akiket az önkormányzat is támogat. Ha valaki szeretne ültetni, akkor legjobb, ha felveszi velük a kapcsolatot, és ők segítenek a fahelyek kiválasztásában, a facsemete beszerzésében és elültetésében is. Bár a rendeletünk jelenleg csak egy év utógondozást ír elő, a 10 millió fa 3 évig vállalja a fák öntözését. Természetesen a Városüzemeltetési Iroda vezetőjét vagy engem közvetlenül is meg lehet keresni, szívesen segítünk.
Vannak a közterületi növénytelepítésnek is feltételei? Egy utcakertet bárhogy beültethetnek az ingatlantulajdonosok?
Semmiképpen! A fás szárú növények telepítése engedélyköteles. A lágyszárúak ültetésénél és az egyéb pl. a „tündérkertek” kialakításánál pedig érdemes figyelembe venni, hogy mekkora munka annak fenntartása, mennyire öntözésigényes, ki fogja gondozni. Jó lenne, ha minket is bevonnának az ilyen kertek tervezésébe, fenntartásába is, hátha tudunk közösen gondolkodni, tanácsokat adni, illetve kapni is. Az is fontos szempont lenne, hogy ne permetezzünk, tehát a növényválasztáskor ezt is vegyük figyelembe.
Segítség az önkormányzatnak, ha a lakosok öntözik a házuk előtt álló fákat, zöldfelületeket, vagy az úgyis megoldott?
Természetesen kalkulálunk bizonyos számú öntözéssel, de az egyre forróbb nyarakon bizony sokszor szomjaznak a növények. Megköszönjük, ha a lakók besegítenek!
Milyen segítséget tud nyújtani az önkormányzat az utcakertek, belső udvarok zöldítésében?
Ajánlom a díjnyertes Zöld udvar pályázatunkat és érdemes figyelni az önkormányzat növényosztásait is. Muskátlit, árvácskát, egynyári növényeket, paradicsom palántát szoktunk osztani. Szakmai tanácsot is szívesen adunk, több társasháznál is voltam kint nyáron. Ha keresnek a lakók, szívesen segítek, szánok rá időt, mert az nagyon fontos, hogy a jó szándék mellett valóban jól is legyenek tartva a növények. A társasházak belső udvarait zöldíteni extrém kihívás. Túlnyomórészt sötétek, sok betonnal. A Zöld udvar pályázat nyertesei jóvoltából sok, szép megoldás született belső udvar zöldítésre, ezeket a kis városi kerteket valóban érdemes bemutatni.
Mit lehet tenni most ősszel az utcakertekben, belső udvarok kertjeiben?
A lehullott faleveleket érdemes összegyűjteni, esetleg komposztálni. A fagyérzékeny növényeket védjük meg, a virágmagokat szedjük össze, és takarjuk be az ágyásokat. Visszavághatjuk az évelőket, díszfüveket. Ősszel van itt az ideje a virághagymák elültetésének is. Bár az ilyenkor virágzó növények választéka jóval kisebb, de látványos dísze lehet a kis belső udvaroknak is a krizantém, az őszirózsa, és a kokárdavirág is.
Kiemelt kép: https://unsplash.com/@georgebakos
