Jantnerné Oláh Ilona, innovátor mesterpedagógus, erdőpedagógus osztotta meg tudását és mutatott be számos jó gyakorlatot előadásában, amely nem csak óvodapedagógusoknak és általános iskolai pedagógusoknak hasznos, hanem szülőknek is. Az előadásról összefoglalót készítettünk, a teljes előadás itt tekinthető meg.
A környezeti nevelés az embert állítja középpontba. Ezen a szemléleten változtatni kell és a természeti nevelés módszertanát alkalmazni, fejti ki Jantnerné Oláh Ilona a prezentációjában. Alapvető különbség a környezeti nevelés és a természeti nevelés elmélete között az, hogy a környezeti nevelés esetében a világról alkotott kép kiindulópontjában az ember áll a környezete csúcsán. A természet tehát alárendeltje az emberi fajnak, mely önös szükségletei és érdekei szerint használja ki azt. A természeti nevelés kiindulópontjában ezzel szemben az univerzum áll, melynek parányi része csupán a bolygónk, s azon belül az ember.
A természetpedagógia vallja, hogy az ember csak egy kis része a teljes egésznek, a természeti környezetnek. Ezt a szemléletet kell a gyerekekben tudatosítani és érzékeltetni, erre a nézetre épít a mesterpedagógus. Ehhez elengedhetetlen, hogy a pedagógusok maguk változtassanak az életmódjukon és a pedagógiai gyakorlataikon, hogy a jövő nemzedékeit a környezetük megőrzésére, védelmére, a fenntartható életmódra lehessen nevelni.
Jantnerné Oláh Ilona bemutatta a Paksi Benedek Elek Óvoda Hétszínvirág Tagóvodában végzett munkájukat. A gyerekek elsődleges tevékenysége a játék, de emellett az óvodakertben kialakítottak egy környezeti nevelési tanösvényt, ami a fenntarthatóságranevelésre teremt színteret. A kertben a falfelületeken ismeretterjesztő táblákat helyeztek el, és a környéken megfigyelhető madarak, illetve emlősállatok képeivel forgatható oszlopokat készítettek, amelyek vidám, játékos oktatást tesznek lehetővé. Találunk a kertben még bogárpárosító játékot és egy madárszárnyfeszttáv mérőt is.
A mezítlábas út mellett az „erdei ugrópálya” a gyerekek egyik kedvence, amit állatok képei szegélyeznek, mutatva, hogy mekkorát tudnak ugrani. Titkos madármegfigyelő távcső is található az udvaron, valamint mókusodú, madáretetők és madárodúk is segítik az állatok életét az óvoda kertjében. Az udvaron található egy beporzókert itatókkal, amely a lepkék, méhek, hangyák megfigyelését is szolgálja.
A játékos lehetőségek mellett aktív kerti munkát is végeznek a gyerekek. Erre számtalan lehetőség nyílik a paksi óvodában. Minden csoport választ magának egy udvarrészt, amelyet gondozásba vesz. Saját komposztból a magas ágyásokban zöldségeskertet, virágágyást, gyógynövényes kertet, veteményeskertet is nevelgetnek, gondoznak.
Az óvoda egyik büszkesége a magról nevelt szép, nagy lombú gesztenyefa. A gyerekeket buzdítják, hogy nyugodtan ássák el a gesztenyéket, a makkot, és amint azok kikelnek cserepekbe ültetik be. Ez az úgynevezett „Faovi”. A búcsúzó ovisok egy-egy ilyen kis cserepes faovist kapnak ajándékba.
A természeti nevelés a zárt térben is folytatódik. Minden csoportszobában zöldnövényes sarkok vannak kialakítva. A gyerekek gondozzák a szobanövényeket, csíráztatnak, hagymákat hajtatnak. Különösen érdekes a természetbúvár szoba, ami a Természettudományi Múzeumban lévő természetbúvár szoba mintájára készült. Madártoll, homokgyűjtemény, termésgyűjtemény, kőgyűjtemény, tojás- és fészekgyűjtemény, maggyűjtemények találhatóak meg itt.
A természeti nevelés alapelvei a természet értékeinek megbecsülése, a vadon élő növények, állatok megismerése, és az élőhelyeik tiszteletben tartása. Épp ezért védnökségük alá is vesznek a gyerekek egy-egy közeli természeti értéket, rétet, fákat, erdő- vagy mezőrészeket.
A mesterpedagógus tapasztalatai szerint a gyerekek gyorsan megtanulják tisztelettel kezelni környezetüket. A külső világ tevékeny megismerése a fenntarthatóságra nevelés minden egyéb nevelési területre is kihat. A gyerekek új ismeretekre tesznek szert, tudatosabbak, és érzékenyebbek lesznek a környezetükre, a közös munkájuk eredménye pedig megbecsülést ad.
