Emberközpontú utcák Budapesten

Az idő előrehaladtával a városok egyre inkább az autók igényeit kezdték kiszolgálni. A környezetvédelem előtérbe helyezése a 20. század második felében azonban elkezdte felülírni ezt a trendet.

Egy jó gyakorlat a 8. kerületből: a Déri Miksa utca felújítása

A Déri Miksa utca 2022-es felújítása több szempontból is jó gyakorlatnak számít. Egyfelől az utca felújítása közösségi tervezés eredményeképpen újult meg.

Mi is az a közösségi tervezés és miért fontos? A részvételiségnek több formája és szintje van, a városfejlesztésnél többnyire az érintettek bevonását jelenti már a tervezési szakaszba. Ez lehet egy népszavazás (bár ez elsülhet visszafelé is), egy kérdőíves felmérés, egy olyan platform kialakítása, ahol mindenki elmondhatja a véleményét (pl. utcafórum) vagy akár ezeknek a kombinációja. Az állampolgárok bevonása több szempontból is fontos. Egyrészt az eredmény elfogadásának/sikerének nagyobb esélye van, ha a tervezők az érintettek igényeire is figyelemmel vannak a kezdettől fogva. Másrészt a részvételiség fontos eszköze a demokráciának, ami szintén egy alappillére a fenntartható fejlődésnek.

Másfelől az utca felújítása során fontos szempont volt az, hogy “a Csarnok negyed új, funkciójában is méltó főutcája jöjjön létre, amely a klímakihívásokra ellenállóbban reagál, reziliens, ‘egészséges utca’”.

A felújítás eredménye látványos és egyértelműen kielégíti a klímaváltozás elleni küzdelemben megszabott feltételeket. A Déri Miksa utca a Fecske utca és Nagyfuvaros utca közötti szakasza sétáló lett mikromobilitási ponttal és több zöldfelülettel. A kerékpározás két irányba is lehetséges, csökkent az autók sebessége és nyáron a világos burkolat, párakapu és ivókút segít enyhíteni a forróságon.

                                                            

Előtte 

Utána

Fotó: Rádai Dániel

Forrás:

https://www.megujuloderiutca.hu/

https://jozsefvaros.hu/otthon/varosfejlesztes/deri-miksa-utca-megujitasa

Borítókép: Surányi Ráchel

Megosztás

További tartalmak

Közlekedj zöldebben!

Élő hűsítőpontok – a fák szerepe mikroklíma kialakulásában

Az elmúlt évtized meteorológiai észlelései igazolják, hogy Budapesten a klímaváltozás leginkább érzékelhető jele a hőségperiódusok gyakoriságának növekedése. Nyáron egyre többször fordul elő, hogy egymást követő

Közlekedj zöldebben!

Emberközpontú utcák Budapesten

Az idő előrehaladtával a városok egyre inkább az autók igényeit kezdték kiszolgálni. A környezetvédelem előtérbe helyezése a 20. század második felében azonban elkezdte felülírni ezt