Ferencváros lakói, szolgáltatói és az önkormányzat is sokat tud tenni annak érdekében, hogy a kerület a klímaváltozás hatásaira hatékonyan tudjon reagálni, és a kibocsátást csökkenteni tudja. A mért trendek szerint személyes széndioxid kibocsátásunk – kapaszkodjanak meg – éves szinten 7 tonna. Ferencváros klímastratégiájának szerzőjével, Könczey Réka környezetvédelmi szakértővel készítettünk interjút.
Milyen adottságokkal rendelkezik a kerület klíma szempontból?
Ferencváros a budapesti hősziget kellős közepén van. A hőszigethatás nagyon erős itt a beépítettség miatt. Az utcák mikroklímája nyáron olyan, mintha nagyítóüvegben vagy fekete dobozban lennénk. Ezen viszont könnyen lehet segíteni, ha az utcák felújítása, illetve a közterek felújításai érvényesítik elsősorban a zöldítést. A fák párolgása, illetve az árnyékoló hatásuk miatt 10-15 fokkal is hűvösebb lehetne.
Erre is kitér a klímastratégia tervezete?
Természetesen. Én várom a kerülettől, hogy majd úgy fogadja el a klímastratégiát, hogy a kétszeresére növeli a zöldfelületi borítást Ferencvárosban. Ez nem reménytelen kitűzés, tíz éven belül megvalósítható.
Személy szerint mennyit teszünk hozzá a kerületben a szennyezéshez?
A kerületben viszonylag magas az egy főre jutó üvegházhatású gázok kibocsátása a számításaink szerint. Összegyűjtöttünk adatokat 2015-ből és 2019-ből is. Ebből az látszik, hogy évente hét tonna egy főre jutó széndioxid kibocsátás mutatkozik meg a kerületben. Ez sajnos elég ijesztő adat.
Milyen kibocsátási szint lenne ideális?
Ezt a hét tonnát kellene két tonnára csökkenteni 2050-ig, hogy tartani tudjuk a globálisan elismert célokat. Nagy vállalás, és nem is csak távlati. Sürgős tennivalóink vannak egyéni szinten is. A Ferencvárosi klímastratégia csak 2030-ig szól, de mégis el kell indulni a csökkentés irányába, meg kell most tenni az első lépéseket, mert nem megy másként.
Tudna egy példát mondani mivel lehetne jelentősen csökkenteni a személyes kibocsátáson?
Igen. Vegyük például az autózást. Egy liter benzin elégetése két és fél kilónyi széndioxidot jelent! Súlyban is hihetetlen csupán elképzelni, hát még térfogatban! Gondoljunk csak bele mennyi benzin fér egy teljes tankba. Ez segít megérteni, hogy hogyan jön össze a hét tonna egyéni szinten évente a kerületben.
Milyen nagy kibocsátók vannak még a kerületben?
Nem csak a közlekedés nagy kibocsátó, hanem az épületek, építmények is. A lakossági fogyasztás mellett még jelentősebb a szolgáltatók energiafogyasztása, de végtére ez a szektor is a lakossági igényeket szolgálja. Igényeinken keresztül, és a lakásaink energiahatékonyságának javításával, valamint a már említett közlekedési kibocsátásunk csökkentésével elérhetjük a 2 tonnás célunkat.
Mit tud még tenni a kerület a kibocsátás csökkentésen túl?
Az önkormányzatnak folytatnia kell saját épületei klímatudatos felújítását. A lakosságnak szóló fejlesztési forrásokról jelenleg legfeljebb tájékoztatást tervezhet. Jóval nagyobb lehetősége van az önkormányzatnak az alkalmazkodás területén. Többek között a saját jogszabályait, határozatait tudja átgondolni, áttekinteni és a klímaváltozás okozta kockázatoknak megfelelően alakítani. A napi működtetésében is sok alkalmazkodási lehetőség van. Mikor például hőségriadó van, vagy hirtelen vihar jön, fontos, hogy az emberek találjanak menedéket. Egy kerületi híradási rendszer és egy menedék-térkép kellene segítse ilyen helyzetben az embereket.
