Hogyan újítsuk fel otthonainkat úgy, hogy annak a pénztárcánk és a klíma is nyertese legyen? Melyek egy felújítás lehetséges buktatói, illetve hosszútávú haszon hozói? Mit tehetünk az energiahatékonyság érdekében, ha épp nem tervezünk felújítást? Erről kérdeztük interjúnkban Dr. Sáfián Fanni környezetkutató geográfust, a Magyar Energiahatékonysági Intézet tudományos munkatársát.
Az építőipar virágzik, számos építkezés zajlik most. Ez jót tesz a klímának?
Ez egy trükkös kérdés, mert azt gondolhatnánk, az új építkezések környezetkímélőbbek. Az új épületek valóban sokkal kevesebb energiát igényelnek működés közben, mert eleve energiahatékonyra tervezik őket, a klímát viszont jelentősen károsítják az építkezéshez felhasznált alapanyagok: a cement, a beton, az acél előállításának kibocsátása. Így összességében kevesebbet ártunk a környezetünknek és a klímának, ha már meglévő épületeinket tesszük annyira energiahatékonnyá, amennyire csak lehet. Okosabb alternatíva a felújítás, hiszen az építőanyagok már a szerkezetben vannak. Itt már nem kell hatalmas munkagépekkel anyagot mozgatni, csak energetikai és esztétikai felújításokat végezni, például a burkolat, vagy a homlokzat javítását. Mindez kevesebb energia ráfordításával valósulhat meg. Általánosságban át kellene gondolni, valóban kell-e ennyi új lakóépület és irodaház, különösen a pandémia után, amikor sokan lehet, hogy legalább néhány napon a héten, vagy akár hosszú távon is otthonról dolgoznának tovább.
Az új építések szén-dioxid elnyelő területeket is elvesznek, vagyis kiirtják a természetes növényzetet, helyette pedig egy szén-dioxid kibocsátót hoznak létre. Magyarországon a legnagyobb fogyasztó szektor épp maguk az épületeink, ebből is 30%-ban a lakóépületek felelnek a kibocsátásért. Épp ezért fontos, hogy mérlegeljük, miként élünk a négy falunk közt, mit tudunk tenni a csökkentésért.
Aki egy átlagos családi házban él, az szennyezőbb életvitelt folytat, mint aki társasházban lakik?
Igen, ez nagy általánosságban így van, ha a meglévő épületeket nézzük, és biztos vagyok benne, hogy sokan ennek nincsenek is a tudatában, amikor meghozzák a döntésüket. Bár energetikai felújítással szinte bármelyik családi ház közel nulla fogyasztásúvá tehető, a már meglévő épületeket tekintve egy társasházban általában fajlagosan alacsonyabb az energiaigény, hiszen kevesebb a hűlő felület, oldalról a szomszéd lakások melegen tartanak, kevesebbet kell fűteni. A lakóközösség energetikai előnyeit egyébként más oldalról is ki lehet használni, például közös mosóhelyiségekkel, ami az USA-ban már régóta egy nagyon jó gyakorlat.
Mindezt már tovább is gondolták, világszerte és Magyarországon is sokan a co-housing vagyis közösségi együttélést lehetővé tevő lakóházak létrehozásában, tervezésében gondolkodnak, ahol az elv az, hogy viszonylag kicsi legyen a privát lakótér, és sok közösségi tér alakuljon ki. Az ilyen épületekben nagy, közös használatú nappalik, konyhák vannak. Vannak ilyen közösségek már Budapesten is, és a Budapesti Műszaki Egyetemen is zajlik ilyen irányú tervezés.
Felmerülhet a kérdés, hogy csak a fiataloknak jó megoldás-e ez, nem sérül-e a privát szféra?
Szerencsére külföldön már nagyon jó működő példák vannak. Idősebb emberek pedig gyakran örülnek annak, ha nem kell nagy ingatlant, és a körülötte lévő területet fenntartani, hanem egy közös kertben, vagy egy erkélyen pihenhetnek. A co-housing irány azért is izgalmas, mert növeli a szociális kapcsolatokat, miközben a lakhatás maga környezetkímélőbb. Életviteli szempontból kifejezetten előnyös idősebb korban is.
Itthon sokan felújítják a lakásaikat és erre most állami források is rendelkezésre állnak. Jó irányba haladunk?
2020 végen a Magyar Energiahatékonysági Intézet reprezentatív lakossági felmérést készített az energetikai lakásfelújításokról. Pozitív hír volt a kutatás során, hogy a vártakkal szemben sokkal többen újítanak fel, szigetelnek, vagy korszerűsítik a nyílászárókat, a fűtésrendszert. Az energetikai felújítást így nem kell ösztönözni, viszont annak minőségét annál inkább.
Miért, mi a probléma?
A kutatás során alaposabban megnéztük, milyen energetikai felújítások valósultak meg pontosan. Sajnos jellemzően csak részleges cserék zajlanak, néhány ablak, vagy radiátor újul meg, vagy az, ami éppen elromlott, miközben az adott épület teljes megtakarítási potenciálja lényegében kihasználatlan marad.
De valamennyivel azért így is több marad a pénztárcában…
Épp az a baj, hogy ez nem így van. A teljes egész egy szeletének felújítása nemhogy előnyt, de még bajt is okozhat. Egy rosszul átgondolt felújítás során egy ablakcsere például a hőhidak mentén penészedéshez vezethet. Egy energetikus által elkészített terv, egymásra épülő lépésekben valósítja meg azt, hogy a pénztárcánkon is látszódjon a változás. Ezt mutatta ki a kutatásunk is. Az emberek elégedettek úgy általában a felújítás eredményével, de a megkérdezettek kevesebb mint fele ért el ténylegesen olyan energiamegtakarítást, aminek az eredménye meg is látszódott a rezsiszámlán. Az átgondolt, úgynevezett mélyfelújítással (ami történhet egyszerre vagy szakaszosan is) legalább 60% megtakarítást lehet elérni, ezzel szemben a magyarok általában csak 10-15%-ot érnek el. Ha nem szakszerű a szigetelés, például csak 10 cm szigetelést rakattunk fel, de valójában vastagabb réteg kellett volna, akkor hiába, az energiamegtakarítás jelentősen csökkent csupán egy átgondolatlan lépés miatt. Ilyenkor rengeteg pénzt pazaroltunk el azzal, hogy a szigetelés vastagságán próbáltunk spórolni, miközben maga a szigetelőanyag általában csak 30%-a a teljes beruházás költségeinek, a többi a munkadíjra, állványozásra megy el. Vagyis tényleg kidobtuk a pénzt az ablakon, és valószínűsíthető, hogy a következő felújítást csak évtizedekkel később fogjuk ismét bevállalni.
Mit tudunk tenni, ha társasházban élünk, Ferencvárosban?
Az első lehetőség, hogy a közös képviselőhöz fordulunk, hiszen a háznak jobb, ha egyszerre zajlik az energetikai felújítása, így például az ablakok cseréje és a hőszigetelés. Ez természetesen olcsóbb megoldás is, mint egyedül lecseréltetni a nyílászárókat, hiszen mennyiségi kedvezményt lehet kérni. A szigetelés is közös kérdés, miközben az sem mindegy, hogy egy századforduló korabeli lakóépületről, vagy egy panelről van-e szó. Egy energetikai szakértővel mindenképpen érdemes konzultálni.
Ha jelenleg nem tervezünk, vagy csak részleges energetikai felújításra van lehetőségünk, akkor mire figyeljünk?
Akkor a szakember által átgondolt és megtervezett, egymásra épülő lépésekből álló szakaszos felújítás lesz a mi megoldásunk, ha egyszerre nem tudunk belevágni egy mélyfelújításba. Az egész folyamat során figyeljünk a minőségre és a megtakarítások teljes kiaknázására, például amikor az ablakokat cseréltetjük, válasszunk három rétegűeket. Inkább spóroljunk még, vagy kérjünk kölcsön, de ne takarékoskodjunk az ablakon, a szigetelés vastagságán: gondoljunk arra, hány év múlva fogunk legközelebb hozzányúlni, a mostani döntésünkkel arról is döntünk, hogy addig minden egyes hónapban mekkora lesz a rezsiszámlánk!
Ha nincs jelenleg szándékunk átalakítani otthonunkat, akkor is sok mindent tehetünk az energiamegtakarításért. Amennyiben saját fűtésünk van, figyeljünk a rendszeres karbantartásra és a megfelelő beállításra, amivel biztosíthatjuk a kazánunk hatékony és lehető legolcsóbb működését. Figyeljünk a helyes szellőztetésre: télen szellőztessünk teljesen nyitott ablakok mellett 3-5 percig, aztán csukjuk őket ismét be.
A kitárt ablaknál az oxigén be, a szén-dioxid pedig ki tud áramlani. A bukó ablak használata télen nem ideális, mert nem szellőzik át tőle rendesen a tér, viszont áthűl a szoba, a meleg folyamatosan kiszökik. Nyáron szellőztessünk éjjel, az ablakokat pedig árnyékoljuk. Erre alkalmas megoldás lehet a zsalugáter, a reluxa, a napfóliák használata, vagy az árnyékoló növények, amelyeket akár a gangon felfuttathatunk.
Te miként alkalmazkodsz az éghajlatváltozáshoz?
Minden évben kitalálok valamit, amit hozzáteszek a szokásaimhoz, az első években az energiafogyasztásra figyeltem oda, kevés vizet használtam, lekapcsoltam a villanyt. Ahol korábban laktam, ott a mosógépből távozó szürkevíz a WC tartályokban hasznosult újra. Most az erkélyünkön komposztálunk, a saját növényeinket termesztjük, még krumplit is – persze ez csak hobbi, de igyekszek helyi termelőktől vásárolni, a kerületemben létre is hoztunk erre egy bevásárló közösséget. Mikor ide költöztünk szempont volt az is, hogy tömegközlekedéssel is gyorsan be tudjak jutni a munkahelyemre. A vasúttól öt percre lakom, így 10 perc alatt el tudom érni a várost, így autót csak a bonyolultabb utazásokra használok. Jó energiahatékonyságú háztartási gépeink vannak, ezeket is meg lehet kapni kis szépséghibával olcsóbban. Vegetáriánus vagyok, helyi, vitamindús termékeket veszek. Halat azonban eszem, így a következő kihívásom idén az lesz, hogy áttérjek a konzervekről a hazai halakra. Figyelek a textil felhasználásomra is, keveset vásárolok, sokat csereberélünk a barátnőimmel, illetve a second hand, és a hazai előállítású termékeket vásárlom, ha megtehetem.
Borítókép: pixels.com Ksenia Chernaya
